A muanyag hulladek mindig velunk marad - dunarecycling.hu

A hulladékok túlélője a műanyag

A műanyag hulladék mára egy mindenki által ismert problémává nőtte ki magát, pedig milyen jól indult a műanyag története. Természeti értékeink óvása volt az a jelszó, ami elindította a folyamatot. A végére azonban pont az ellenkező oldalra taszította a műanyag hulladékok miatt a megítélését. Kiváltani a fát, a fémet: ez jó gondolat. Egy tartós, könnyű anyag, amiből rengeteg praktikus hétköznapi tárgyat lehetett és lehet ma is gyártani. Nem is ezzel van a baj, hanem amikor a szemétbe kerül. Egyszerűen a műanyag hulladék nem kompatibilis a világunkkal. Magától több száz év alatt se bomlik le. Ha nem teszünk velük valamit, az unokáink is látni fogják. A Duna Recylling pont ezt a problémát igyekeznek megoldani. Átvesznek csomagolási műanyag hulladékot, fóliákat, HDPE flakonokat, kannákat, vödröket, PP műanyag rekeszeket, raklapokat, PET palackokat. Fontos kitétel, hogy a műanyag hulladékok nem lehetnek szennyezve élelmiszerrel vagy építőanyaggal, nem lehetnek nedvesek. Ilyenkor vagy nem tudják átvenni a műanyag hulladékot, vagy levonnak az értékéből. De nézzük, mi is a műanyagok története?

A műanyag hulladék története

A történet 1838-ban kezdődött, amikor Victor Regnault PVC-t gyártott. Egy évvel később Goodyear felfedezte, hogy kénnel elegyítve rugalmas anyagot kapunk. A fia aztán nagyobb kénmennyiséggel keménygumit állított elő. A többi már műanyagtörténelem. A fejlődés a huszadik században indul el igazán. 1912-ben Fritz Klatte fejlesztette ki a PVC-gyártás technikai alapjait, a termelés azonban csak 1938-ban indult meg, amikor körvonalazódtak a felhasználás lehetőségének végtelensége. A műanyag hulladékok problémája azonban még sokáig nem került előtérbe. A szerveskémia kutatásai és a műanyaggyártás kölcsönösen erősítették egymást. Hatékonyabban gyártható, egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező anyagok jelentek meg. Dr. Herman Staudinger német fizikus 1922-ben fedezte fel, hogy a szerves anyagok nagyon hosszú molekukaláncokkal rendelkeznek, ő alkalmazta először a „makromulekula” kifejezést is. 13 év múlva egy Nobel- díjra terjesztették fel, amit meg is kapott. Innen már nem volt megállás. Egyre több műanyag, így egyre több hulladék jelent meg a Földön, amik akkor még nem tűntek veszélyesnek.